Szerdán délután úgy határozott a lengyel alkotmánybíróság elnöke, hogy szeptember 30-án délre elnapolja a meghallgatások folytatását abban az ügyben, amelyben ki kell mondania a testületnek, hogy az uniós, vagy a tagállami jog/bírósági ítélet az elsődleges a lengyel bírósági fegyelmi kamara témájában. Ez nem az első alkalom, hogy a taláros testület elnapolja a forró témáról való döntést.
"A döntés teljesen hibás és nem tervezzük, hogy leállítjuk a turowi lignitbányát és az erőművet" – jelentette ki egy kedd déli sajtótájékoztatón a lengyel miniszterelnök a Reuters tudósítása szerint.
Angela Merkel német kancellár reményét fejezte ki Varsóban szombaton, hogy párbeszéd útján meg tudják majd oldani a lengyel igazságszolgáltatási rendszerrel kapcsolatban az Európai Bizottsággal szemben fennálló vitákat, mert "a politika több annál, mint hogy csak a bíróságra járjanak".
A legfrissebb jelek szerint az Európai Bizottság elkezdte „betölteni fegyverét” és rövidesen használni is fogja, azaz egyre közelebb kerül a jogállamisági mechanizmus alkalmazásához és valószínűleg ezzel párhuzamosan a jogállamisági vitákra mutogatva egyelőre nem fogadja el a magyar és lengyel helyreállítási tervet. Így tehát összekapcsolódhat a jogállamisági viták ügye a helyreállítási tervek elfogadásának ügyével és így érdemi esélye van annak, hogy – az eddigi ígérettel szemben – mégsem zárul le szeptember végén a magyar helyreállítási tervvel kapcsolatos egyeztetés a magyar kormány és az Európai Bizottság között, hanem átcsúszik akár 2022 nyarára.
Sebastian Kaleta lengyel igazságügyi miniszterhelyettes kedden agressziónak minősítette, hogy az Európai Bizottság pénzbüntetés kiszabását kérte Lengyelországra az Európai Bíróságtól a bírói fegyelmi kamara miatt indított eljárás keretében.
Az Európai Bizottság pénzbüntetés kiszabását kéri Lengyelországra az Európai Bíróságtól mindaddig, amíg a varsói vezetés nem függeszti fel a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának működését - közölte kedden a brüsszeli testület.
Sokak által régóta várt ítéletet hozott ma devizahiteles ügyben az Európai Bíróság: szerinte az uniós joggal összeegyeztethetőnek tűnik az a magyar jogszabály, amely megtiltja a devizában nyilvántartott kölcsönszerződés érvénytelenítését arra hivatkozva, hogy árfolyamrésre vonatkozó tisztességtelen kikötést tartalmaz – közölte ítéletét az Európai Bíróság. Ez a helyzet akkor is, ha a szerződés érvénytelenségének megállapítása kedvezőbb lenne a fogyasztó számára. Az árfolyamrést középárfolyammal "lecserélő" 2014-es törvény ezen passzusára hivatkozva tehát nem várható a korábbi devizahitel-szerződések tömeges érvénytelenítése.
Az Európai Parlament felőli „fenyegetés” miatt augusztus végéig el kellene indítania az Európai Bizottságnak a jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben, de ezt nem fogja megtenni a Bizottság, mert még kivár, hogy biztos legyen a dolgában – írja az Euronews. Mindez viszont jogi vitába torkollhat a két uniós intézmény között.
Visszatáncol Lengyelország az Európai Unióval folytatott jogállamisági vitában – írja a Bloomberg. A kormánypárt vezetője szerint megszüntethetik az EU által bírált fegyelmi kamarát.
Lengyelországnak adott igazat az Európai Unió Bírósága a német-cseh Opal gázvezeték ügyében, és ez magyar ellátás orosz gáztól való függőségének csökkentése szempontjából is pozitív fejleménynek tekinthető.
Apokaliptikus képet festettek az első sajtójelentések a lengyel alkotmánybíróság EU-bírósági döntést megtagadó ítéletéről, egyaránt vélelmezve Lengyelország leendő kilépését az unióból, és azt, hogy a folyamat gyógyíthatatlan sebeket ejthet az EU kohézióján - számol be az Infostart.
A magyar munkavállalók a magyarországi székhelyű munkaadójukkal szemben hivatkozhatnak a magyar bíróságok előtt azon tagállamok minimálbérre vonatkozó előírásainak megsértésére, amelyekben kiküldetésben dolgoznak - ismerteti az Európai Unió Bírósága sajtóközleményében a luxembourgi székhelyű testület csütörtöki döntéséről.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is felszólalt az Európai Parlament szerdai ülésén, ahol a parlamenti képviselők Európai Tanács 2021. június 24-25-i tanácskozásáról vitatkoztak. A Bizottság elnöke belengette, hogy még idén ősszel elindulhat a hazánk elleni jogállamisági eljárás.
Megvétózta a szlovák kormánykoalíció második legnagyobb pártja a közegészségügyi törvénynek azt a sokat bírált módosítástervezetét, amely oltási igazolvány vagy negatív koronavírus-teszt felmutatásához kötötte volna számos üzlet és szolgáltatás, köztük az éttermek látogathatóságát is.
Csehország szeretné a minimálisra csökkenteni, illetve megakadályozni a lengyelországi Turów barnaszénbánya működésének negatív következményeit a határ menti cseh övezetben.
Mivel perrel fenyegette meg az Európai Parlament az Európai Bizottságot amiatt, hogy nem tett semmi konkrétat január óta a jogállamisági rendelet érvényesítésére Magyarországgal, Lengyelországgal és más tagállamokkal szemben, hirtelen előállt egy 28 oldalas vázlattal a Bizottság, hogy konzultáljon a tartalmáról, de ez a taktika inkább csak az időnyerést szolgálja – rajzolódik ki a Politico által szemlézett anyag alapján.
Amióta az Európai Bíróság elkaszálta az Adatvédelmi Pajzsot, a legtöbb cég az Európai Bizottság által közzétett Általános Szerződéses Feltételek alapján folytat adatcserét USA-beli partnereivel. A Schrems-ii néven elhíresült ítélet azonban szigorú feltételekhez kötötte ezek alkalmazhatóságát. A nemrég megjelent Általános Szerződéses Feltételek ezt a helyzetet próbálják kezelni. Cikkünk szerint a siker mérsékelt. Kérdés, hogyan hat ez az európai technológiai iparra. Ehhez azt is tudni kell, hogy a nagy, főleg amerikai, techcégek más szempontból is szálka nemcsak sok adatvédelmi aktivista, hanem több politikus és természetesen a potenciális versenytársak szemében is.
Az Európai Bíróság befogadta az Európai Parlament, mint alperes azon kérését, hogy gyorsított eljárásban hozzon döntést abban a perben, amit a magyar és a lengyel kormány felperesként kezdeményezett, hogy megtámadja az EU-pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló uniós rendeletet. A döntésről az Európai Bíróság pénteken délután adott ki közleményt, amely szerint az ügyben a tárgyalást 2021. október 11-12-re tűzte ki a testület elnöke.
Az Európai Parlament csütörtökön nagy többséggel elfogadott állásfoglalásában felszólította a törvényhozó testület elnökét, David Sassolit, hogy két héten belül hívja fel a jogállamiság feltételrendszeréről szóló rendelet szerinti kötelességének teljesítésére az Európai Bizottságot. Felszólította továbbá arra, hogy kezdje meg az EU végrehajtó testülete elleni esetleges uniós bírósági eljáráshoz szükséges előkészületeket, amennyiben a bizottság nem reagál.
Ma elindítja egy jogi eljárás első lépését az Európai Bizottság Németországgal szemben egy olyan ügyben, ami egy éve robbant a koronavírus-válság kellős közepén és az Európai Unió alapvető jogi felépítményét kérdőjelezte meg. A jogi vita idén májusra nyugvópontra jutott, de a jelek szerint most ezt akarja végleg elvarrni a Bizottság azzal, hogy betámadja a németeket és ezzel üzen minden tagállam minden bíróságának, hogy az EU-s jog az elsődleges és az Európai Bíróság áll minden bíróság felett. A fő cél az lehet, hogy a német alkotmánybíróság tavalyi renitens magatartása miatt ne kapjon "vérszemet" se Magyarország, se Lengyelország, se egyetlen tagállam egyetlen bírósága sem, mert akkor az egész EU jogi felépítménye omlana össze.
Frissítés! Szerdán délután valóban be is jelentette az Európai Bizottság, hogy elindítja a kötelezettségszegési eljárás első lépését, egy hivatalos levélküldést a német kormány felé, amelynek két hónapja van reagálni, megoldani a helyzetet. Ha ez a válasz majd nem elégíti ki a Bizottságot, akkor indoklással ellátott véleményt küld a Bizottság a német kormánynak, amelyre szintén két hónapja lesz válaszolni és ha ez sem elégíti ki a Bizottságot, akkor (pl. otthoni törvények nem módosulnak úgy, hogy még egyértelműbben rögzítsék: az EU-s jog elsőbbrendű és a német alkotmánybíróság se kérdőjelezheti ezt meg), akkor az Európai Bíróságra küldi az ügyet. Könnyen lehet, hogy a valódi cél éppen ennek elérése, azaz az, hogy majd az Európai Bíróság mondja ki a "tisztázó" üzenetet a német bíróság felé, (illetve akár pénzbírságra is kötelezze Németországot). Erre utal, hogy a kötelezettségszegési eljárást a német kormány ellen indította a Bizottság, miközben a galibát a német alkotmánybíróság döntése váltotta ki, amely viszont független intézmény, így rá az Európai Bizottság figyelmeztetése sem alkalmazható.